A mód­szert Dévény Anna gyógytornász–ritmikus sport­gim­nasz­tika sza­kedző dol­gozta ki. A gyó­gyí­tást és az esz­té­ti­kus test­kép­zést ötvöző mód­szer (DSGM I. DSGM II.)

DSGMI: spe­ci­á­lis manu­á­lis tech­nika= SMT

• Elhá­rítja a sza­bad moz­gást kor­lá­tozó izom, ín, kötő­szö­veti ere­detű zsugorodásokat
• ren­dezi a szö­ve­tek lefutását,
• ráte­szi a gyer­me­ket a nor­mál moz­gás­fejlő­dés útjára,
• az izmok­ban és az inak­ban lévő recep­to­ro­kon keresz­tül sti­mu­lálja az agy tar­ta­lék állományát.

DSGMII: gim­nasz­tika módszer=STG

Az alkal­ma­zott ana­li­ti­kus gim­nasz­tika gya­kor­la­tanya­gát hasz­nálja fel kor­rek­ciós cél­lal. Mozogni csak egy­fé­le­kép­pen lehet helye­sen. Nincs két­féle út, egy a sérül­tek­nek és egy az egész­sé­ge­sek­nek, az egyén adott­sá­gai és a sérü­lés mér­téke hatá­rozza meg a hala­dás tem­pó­ját és végeredményét.

Keze­lés indikációi:

Kóre­re­dettől füg­get­le­nül a mozgatórendszer=központi ideg­rend­szer és a mun­ka­izom­zat sérü­lé­sei inak­ti­vi­tás­sal jár­nak, ami izom­zsu­go­ro­dást ered­mé­nyez, ez gátolja az izü­le­tek sza­bad moz­gá­sát és a moz­gás­fejlő­dést, ennek az oldá­sá­ban egye­dül­álló a DSGM.

• A Dévény mód­szer­rel leg­gyak­rab­ban a szü­lési oxi­gén­hi­ány miatt kiala­kult központi

ideg­rend­szeri ere­detű moz­gás­fejlő­dési zava­rok gyógyíthatóak.

 Figye­lem­fel­keltő tüne­tek csecsemőknél

• „lassú” moz­gás­fejlő­dés „lusta baba”
• „puha” izom­ta­pin­tat, gyenge izom­zat, laza izom­zat, rongy­baba tartás
• korai, inten­zív nyál­zás (fog­zás­sal nem összefüggő)
• szo­pási nehézségek
• aszim­met­ri­kus fej­tar­tás vagy végtagtartás
• aszim­met­ri­kus testtartás
• feszes, merev izom­zat pl.: nehéz­kes pelen­ká­zás, öltöz­te­tés vagy fürdetés
• gya­kori fej-hátrafeszítés, törzs-homorítás
• eltérő akti­vi­tású vég­tag­hasz­ná­lat, pl.: egy vagy több vég­ta­got kevésbé     használja
• nem szok­vá­nyos moz­gás­for­mák megjelenése
• hason fekvő hely­zet elleni „hatá­ro­zott tiltakozás”
• tar­tási rendellenesség

• orto­pé­diai meg­be­te­ge­dé­sek (ferde nyak, csípő­fi­cam, dongaláb)
• reu­ma­to­ló­giai illetve
• tra­u­ma­to­ló­giai ese­tek­ben is hatékony

GYAKORI KÉRDÉSEK

Mit hoz­zunk maguk­kal a kezelésre:

• szü­lési záró­je­len­tés fénymásolata
• koponya-csípő ult­ra­hang fénymásolata
• hogy a kis­gyer­mek ott­ho­no­sab­ban érezze magát hasz­nos lehet a saját játék, tex­til pelenka, kis­ta­karó, ital, cumi, pelenka
• orvosi javas­lat

 Moz­gás­vizs­gá­lat menete:

• lele­tek megtekintése
• szülők kikér­de­zése (anam­né­zis felvétele)
• cse­csemő mozgásvizsgálata

Keze­lés menete:

• kötött­sé­gek oldása
• moz­ga­tás és moz­gás köz­beni keze­lés (for­gás, kúszás, mászás, tér­de­lés, fel­ál­lás, járás)
• arc-koponya-nyak keze­lés, száj belső kezelés

 Szülő sze­repe a kezelésben:

• a keze­lés szülő jelen­lé­té­ben történik
• keze­lés köz­ben van lehető­ség a kis­baba mege­te­té­sére, meg­ita­tá­sára, pelen­ká­zá­sára, megszeretgetésére

 Alvás-étkezés kér­dése:

• kipi­hent, jól­la­kott babá­val tudunk a leg­ha­té­ko­nyab­ban együtt dol­gozni, de ez nem min­dig lehetséges 

Mennyire gyak­ran kell jönni DSGM kezelésre:

• a kis­gyer­mek álla­po­tá­tól függően hetente egy­szer, ha lökés­te­rá­pia szük­sé­ges, akkor többször
• ha a kis­gyer­mek sza­bá­lyo­san fejlő­dik és végzi az élet­ko­rá­nak meg­fe­lelő moz­gá­so­kat, akkor szü­ne­tet tartunk
• az önálló járá­sig havonta kont­rol­lál­juk a gyer­mek állapotát

Keze­lés idő­tar­tama:szülő jelen­lé­té­ben tör­té­nik, 60 per­cig tart

Felelő­sség­gel gyermekünkért:

A keze­lés ered­mé­nyes­sé­gét a keze­lés idő­tar­tama is meg­ha­tá­rozza. Ezért kérem a ked­ves szülő­ket, hogy pon­to­san érkez­ze­nek, mert a késés miatt a kis­gyer­mek önhi­bá­ján kívül nem része­sül­het a meg­fe­lelő ideig tartó keze­lés­ben. A késésből szár­mazó csú­szás­sal pedig nem ter­hel­het­jük az utánunk,pontosan érkezőket.

Felelő­sség­gel egymásért:

A lemon­dási idő 24 óra ez azt szol­gálja, hogy lehető­ség­hez jus­sa­nak a váró­lis­tán lévő kis­gyer­me­kek. A 24 órán belülle­mon­dott keze­lés árát ki kell fizetni.

Néhány mon­dat a fáj­da­lom­ról és a sírásról

Az izmok rossz húzá­s­irá­nyá­nak kor­rek­ci­ója fáj­dal­mat okoz­hat a cse­csemő­nek, amely az álla­pot javu­lá­sá­val, a moz­gás ren­dező­dé­sé­vel csök­ken, illetve megszűnik.

Az ide­gen kör­nye­zet, ide­gen sze­mély jelen­léte, az elto­ló­dott napi­rend (ete­tés, alvási idő­szak) és ter­mé­sze­te­sen az egész­sé­gestől eltérő test­ré­szek keze­lése illetve a baba szá­mára isme­ret­len test­hely­ze­tek stb. vált­ják ki leg­gyak­rab­ban a cse­csemő sírását.

A szülő jelen­léte, vigasz­ta­lása, több­szöri talál­ko­zás a kezelő­vel vala­mint a körül­te­kintő óva­tos­ság­gal vég­zett keze­lés azon­ban mini­mumra csök­kenti a sírást.

Miért nem marad­hat ki egy lépcső sem a mozgásfejlődésből:

Ha egy állo­más kima­rad a moz­gás­fejlő­désből, akkor egy tapasz­ta­lási lehető­ség­gel keve­sebb lesz a gyer­mek bir­to­ká­ban. Ezek a hiá­nyos­sá­gok a „sérü­lés lehet­sé­ges mér­té­ké­hez képest” csak apró elté­ré­sek, ezért az egy­szerűbb ideg­rend­szeri folya­ma­tok­nál szinte alig ész­re­ve­hetőek, a gyer­mek kör­nye­zete eze­ket a már meg­lévő tüne­te­ket „ügyet­len­ség­nek”, „lus­ta­ság­nak”, vagy „óva­tos­ság­nak” minő­síti. A valós prob­lé­má­val való szem­be­sü­lésre csak évek múlva, az isko­lás kor­ban kerül sor.

Mivel a komp­lex funk­ciók, az írás, az olva­sás és szá­mo­lás, össze­tett agymű­kö­dést igé­nyel­nek, ezért csak ezek­nél a funk­ci­ók­nál ütköz­nek ki a hiányosságok.

További infor­má­ció és idő­pont­e­gyez­te­tés: Moh­ácsi Petra, DSGM szakgyógytornász

      Tel: 30/312– 3163